A jól sikerült február eleji ötletbörze után az Ady Mozi Baráti Kör a helyi lakosok után a helyi vezetőket hívta közös gondolkodásra arról, mi legyen a harminc éve hasznosítatlan ingatlannal. A kispesti önkormányzat vezetői nyitottak voltak, támogatásukról biztosították a helyi civilek terveit, és kérték, konkrét tulajdonosi koncepciót, üzleti tervet tegyenek le a jelenleg magánkézben lévő ingatlan megszerzésére és jövőbeni működtetésére. A kezdeményezők hangsúlyozták, hogy az önkormányzattal abban értenek egyet, hogy jelenleg a városháza nem tud legalább 200 millió forintot az ingatlanra költeni. Az együttműködés lehetőségét ennek fényében kell tovább vizsgálni: elhangzott, hogy amennyiben sikerül közösségi finanszírozással az Ady mozit "újratölteni", akkor az önkormányzat kisebb hozzájárulással támogathatná az épület működését az induló években. Az önkormányzat ettől sem zárkózott el.
Két héttel ezelőtt több mint százan jöttek el az Ady Mozi Baráti Kör hívására, hogy kérdéseikkel, ötleteikkel, meglátásaikkal segítsék azt, hogy az 1985-ben bezárt egykori Ady Mozi épülete valamikor a jövőben a helyi közösség érdekeit szolgálja. Mint ismert, az elmúlt harminc évben számos ötlet született az épület hasznosítására, 2001-ben úgy is tűnt, megoldódik a sorsa, de Havas Henrik médiaiskolája végül nem költözött a Kós Károly térre. Bár az épületben jelentős beruházásokat hajtottak végre, az újságíró-vállalkozó most már szabadulna az egykori mozitól.
Helyi civilek egy éve foglalkoznak komolyan azzal, hogyan lehetne a Wekerle céljait szolgáló közösségi térré alakítani az Ady Mozit. Ennek a gondolkodásnak fontos lépcsőfoka volt a helyi lakosok összehívása, de egyértelmű volt, az önkormányzat szintén megkerülhetetlen tényező ebben a folyamatban. Ez annak ellenére így van, hogy Gajda Péter polgármester világossá tette, Kispestnek a jelen körülmények között nincs forrása arra, hogy visszavásárolja Havas Henriktől az épületet.
A szombat délelőtti időpontra szóló meghívót komolyan vették az önkormányzat vezetői: az Ady Moziba eljött Gajda Péter polgármester, Dódity Gabriella fejlesztéspolitikai tanácsnok, Ferenczi István a fenntartható fejlődés tanácsnoka, Ékes Gábor és Lazányi Ferenc képviselők, valamint Berencz Ibolya kerületi főépítész.
Az összegyűlteket az Ady mozi barátai nevében Szebenyi Mariann köszöntötte, Tracey Wheatley a célokról beszélt, és világossá tette, a megbeszélés célja az, hogy megnyerjék az önkormányzat elvi támogatását a civil kezdeményezéshez. Fontos lenne előre lépni a szorosabb együttműködés felé, hogy végül a közösség használatába kerüljön az épület. Majd a Wekerletelepi Televízió tízperces filmje következett a február 7-i ötletbörzéről. Az esemény megjelenők nagy száma világossá tette, az épület hasznosítása széles helyi támogatottságot élvez. Ezt követte az a prezentáció, amely a találkozó gerincét jelentette: az egyéves gondolkodás eredményeként kialakult koncepcióterv, amelyet Tömpe László mutatott be. Ennek a legfontosabb eleme az, hogy az Ady mozi épületéből egy integrált közösségi tér legyen, amely mind gazdaságilag, mind ökológiailag fenntartható. A közel 1600 négyzetméteres épület hasznosítása úgy lett kigondolva, hogy a hasznosítás 80 százalékában bevételt eredményező tevékenységek történjenek az épületben, a fennmaradó időben bevételt nem hozó közösségi tevékenységek kapnának helyet. Ez természetesen nem azt jelentené, hogy bevételt csak „külső”, nem helyi tevékenységek jelenthetnek, ebbe természetesen beleértődnek olyan, a közösséget szolgáló tevékenységek, amelyeknek a létrejötte egyúttal bevételt is jelent. Fontos momentum volt, hogy a közösségi tér kifejezés nem feltétlenül vág egybe a fejünkben élő közösségi ház koncepciókkal. Az Ady mozi újraálmodói olyan tevékenységeket látnának itt szívesen, amelyek a helyi gazdaság csírában már meglévő újszerű, innovatív formáit jelentik.A kezdeményező civilek olyan vállalkozásokat terveznek bevonni az épületbe, amik a haszonszerzés mellett, a helyi közösség virágzásának tesznek, a környezetvédelmet szem előtt tartva. Mindezt konkrétabb elképzelésekre lefordítva azt jelenti, hogy az épületben többek között helyet kaphatna a kezdő vállalkozásokat segítő közösségi inkubátorház, “zöld” konferencia-, és képzőközpont, illetve közösségi kávézó is.
A megvalósulás módját szándékoltan nyitva hagyta a prezentáció: a magántőke, az önkormányzati szerepvállalás mellett a kisközösségi tulajdonlás, mint lehetőség egyaránt felmerül lehetséges útként, és mindezek kombinációi is.
Az elképzelések felvázolása után a meghívottak elismerően szóltak azok munkájáról, akik helyi civilként energiát fektettek ennek a koncepciónak a kialakításába. Gajda Péter polgármester annak tisztázását kérte az Ady Mozi Baráti Körtől, hogy pontosan milyen tulajdonosi szerkezetben, milyen üzemeltetés mellett képzelik el az épület jövőjét. Gajda Péter kiemelte, ha van üzleti terv a megvalósításra, az önkormányzat akár anyagi forrással is az ügy mellé állhat és a civilek partner lehet. Támogatólag nyilatkoztak az összejövetelen a közgyűlési Fidesz-frakció tagjai is, Dódity Gabriella azt hangsúlyozta, az önkormányzatnak a kell szerepet vállalnia az ingatlan hasznosításában. Ferenczi István, az LMP képviselője új szemléletet sürgetett, mivel az önkormányzat már rendelkezik olyan szakemberekkel, aki tudnak abban segíteni, hogy a javasolt üzleti és működtetési tervet kidolgozzák.
A találkozó végén a megjelent önkormányzati vezetők, képviselők aláírásukkal biztosították támogatásukról az Ady Mozi megújulását.
